Izvorni znanstveni članak
https://doi.org/10.5513/JCEA01/22.1.3036
Növekedést serkentő rhizobaktériumok használata paradicsom növények vízhiányának mérséklésére
Bulgan ANDRYEI
; Institute of Horticulture, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Páter Károly utca 1., Gödöllő, H-2100, Hungary
Kitti Zsuzsanna HORVÁTH
; Institute of Horticulture, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Páter Károly utca 1., Gödöllő, H-2100, Hungary
Stella AGYEMANG DUAH
; Institute of Horticulture, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Páter Károly utca 1., Gödöllő, H-2100, Hungary
Sándor TAKÁCS
; Institute of Horticulture, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Páter Károly utca 1., Gödöllő, H-2100, Hungary
Márton ÉGEI
; Institute of Horticulture, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Páter Károly utca 1., Gödöllő, H-2100, Hungary
Péter SZUVANDZSIEV
; Univer Product Plc. Szolnoki út 35., Kecskemét, H-6000, Hungary
András NEMÉNYI
; Institute of Horticulture, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Páter Károly utca 1., Gödöllő, H-2100, Hungary
Sažetak
Stressz körülmények alatt, a növényi növekedést serkentő baktériumok (PGPR) javíthatják a növények növekedését és termőképességét. A kutatás célja, vízhiányban a PGPRs hatásának vizsgálata a paradicsom hibridek fotoszintézissel összefüggő élettani tulajdonságaira, a levélfelület hőmérsékletre és a termésre. H-1015 és UG 812J F1 paradicsom palántákat, kiültetés előtt B1, B2, B3 rhizobaktérium törzsekkel kezeltük, ezt követően rendszeres öntözés (RI=ET100%), deficites öntözés (DI=ET50%) mellett és öntözés nélküli parcellákban szántóföldi kísérletekben neveltük fel. Virágzás alatt, a B2 és B3 baktérium törzsekkel kezelt növényeknél a klorofill fluoreszcencia (Fv/Fm) és levélfelület hőmérséklet nagyobb, a klorofill tartalom (SPAD) alacsonyabb volt, mint a kezeletlen növényeknél. Virágzástól a bogyó éréséig a PGPRs negatívan befolyásolta az Fv/Fm-t, pozitívan a SPAD értéket és levélfelület hőmérsékletet, ami a kezeletlen növényekhez képest 47,8-75,4%-kal több zöld, egészséges termést produkált. Súlyos szárazságban, öntözés nélkül a B3 kezelés 28,9%-kal növelte a zöldbogyótermést, a bogyók Brix tartalmát 16%-kal a C-vitamin tartalmát 13,6%-kal növelte a kezeletlen növényekhez képest. Mérsékelt vízhiányban, deficites öntözés alkalmazva, a B3 baktérium törzzsel kezelt növények azonos mennyiségű piacképes termést és 33%-kal kevesebb beteg termést produkáltak, mint a kezeletlenek, és 9,5% -kal nagyobb Brix és 12,7%-kal nagyobb C-vitamin tartalmú bogyók termettek.
Ključne riječi
paradicsom; víz-stressz; klorofill fluoreszcencia; levélfelület hőmérséklet; Brix; C vitamin
Hrčak ID:
254972
URI
Datum izdavanja:
28.3.2021.
Posjeta: 720 *