THE CONSTITUTIONAL POSITION OF CROATIA ON THE BASIS OF THE CROATIAN-HUNGARIAN AGREEMENT FROM THE ASPECT OF THE THEORY OF THE STATE AND LAW
DOI:
https://doi.org/10.25234/pv/32864Abstract
The Hungarian-Croatian state union, which existed for more than eight centuries, was one of the most enduring state formations in European constitutional history before it ended in 1918 with the collapse of the then Austro-Hungarian Monarchy. When the joint state was created, its two members did not lay the legal foundations of the state union, so the conflict that arose in 1848 and the unilateral secession of Croatia (de facto, because de iure the person of the king still connected the two states) created a new situation. The alliance was renewed in 1868 with the conclusion of the Croatian-Hungarian settlement as a compromise solution. It was modelled after the Austro-Hungarian settlement, but some of its provisions offer the possibility of different interpretations, which led to frequent disputes between Budapest and Zagreb.
From the point of view of legal comparatists and theoreticians of the state and law, it remains doubtful whether the Kingdom of Hungary was a unitary state, formed a federation with Croatia, or a real union. The heated political debates in the era of dualism (conducted mainly in parliament) could not give a unique answer to that question, and there was no opportunity for an objective analysis in the period between the two world wars and then in the era of socialism. Only the independence of Croatia provided the basis for comparative research by sine ira et studio. In this paper, from the perspective of the theory of the state and law, we analyse the Croatian-Hungarian state law model created on the basis of the Croatian-Hungarian settlement.
References
Andrássi D, ’Az 1868-as nemzetiségi törvény és a magyar–horvát kiegyezés’, Erdélyi Jogélet, (2020), 2.sz, 141.–150.
Andrić S, ’Klaićev udio u raspravama hrvatske i mađarske historiografije’, u: Potonuli svijet – rasprave o slavonskom i srijemskom srednjovjekovlju, ur. Stanko Andrić. (Hrvatski institut za povijest, Slavonski Brod, 2001), 37.– 67.
Antal T, Szilágyi Dezső és műve. (Jogtörténeti Tár 4. Szeged, 2016).
Arisztotelész, Politika (prev. Szabó, Miklós). (Gondolat Kiadó. Budapest, 1984).
Barber N. W, The Constitutional State, (Oxford University Press, Oxford 2011).
Bartelson J, A Genealogy of Sovereignty. (Cambridge University Press, Cambridge, 1995).
Beksics G, A dualismus. Története, közjogi értelme és nemzeti törekvéseink. (Budapest, 1892).
Benn S. I, The Uses of Souvereignty. Political Studies. Vol. 3. No. 2., 1955. 109.–122.
Bertényi I. ifj, ’Magyar-horvát közjogi és politikai viták a századfordulón. Bánffy Dezső intrikái Khuen-Héderváry Károly horvát bán ellen’ u: A horvát-magyar együttélés fordulópontjai: intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra. (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Horvát Történettudományi Intézet. Budapest, 2015).
Bidermann, H. I, ’Législation autonome de la Croatie et aperçu de l'histoire du droit Croate’, Revue du Droit International et de Législation Comparée tome VIII. (Gand, 1876), 215.–292.
Burazin L, Krešić M, i Tucak I, Priručnik za teoriju prava – praktični dio (Handbook of Legal Theory – practical part), (Naklada Breza, Zagreb, 2018).
Čepulo D, ’Croatian Constitutionalism from Autonomy to the State.’ u: Comparative Constitutionalism in Central Europe. (Central European Academic Publishing, Miskolc, Budapest, 2022), 37.–56.
Čulinović F, Državnopravna historija jugoslavenskih zemalja XIX i XX vijeka. Zagreb, 1953.
Dabinović A, Hrvatska državna i pravna povijest: s reprodukcijama najvažnijih dokumenata i slikama, pretisak izdanja iz 1940. god. (Matica hrvatska, Zagreb, 1990).
Dareste F. R, ’Compromis politique entre la Hongrie et la Croatie’. Les constitutions modernes, tome I, (1883, 1891 et 1910).
Dugalić V, Srakić, M i Landeka A (ur.), Josip Juraj Strossmayer biskup bosanski ili đakovački i srijemski. Sve za vjeru i za domovinu. (Prigodne okružnice i propovijedi te značajniji govori i osvrti 1850–1905. IV. svezak. Đakovačko-osječka nadbiskupija. Đakovo, 2015).
Erlenbusch V, ’The Concept of Sovereignty in Contemporary Continental Philosophy.’ Philosophy Compass 7, no. 6 (2012): 365.–375.
Ferdinándy G, A magyar alkotmány történelmi fejlődése. Budapest, 1906.
Gović I, ’Revizija u svjetlu posljednjih izmjena i dopuna Zakona o parničnom postupku (ZPP/03) i na njima utemeljenoj sudskoj praksi.’ Zbornik Pravnog fakulteta Sveučilišta u Rijeci, vol. 29, br. 2, (2008.), 1093.–1128.
Grgin, Borislav, ’Hrvatski i slavonski banovi za vladavine Korvina i Jagelovića', u: Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara. Institut za povijesne znanosti Mađarske akademije znanosti, Hrvatski institut za povijest. Budimpešta, 2015.
Grimm D, Sovereignty: The Origin and Future of a Political and Legal Concept. (Columbia University Press, New York, 2015).
Grotius H, A háború és béke jogáról. (Budapest, 1960).
Heka L, ’Hrvatski ban: prava i ovlasti tijekom tisućgodišnje opstojnosti: Mađarska ustavnopovijesna perspektiva’. Zbornik Pravnog fakulteta Sveučilišta u Rijeci, vol. 44, br. 2, (2023), 435.–454.
Herzog R, ’Államkapcsolatok’. Államtan. Írások a XX. századi általános államtudományok köréből. Ur.: Takács Péter. (Szent István Társulat. Budapest, 2003).
Hinsley, F. H, Suverenitet (prev. Veljka Čolić-Peisker). (August Cesarec. Zagreb, 1992).
Horbec I, ’Prosvijećeni apsolutizam i banska služba. Uvod u politiku hrvatsko-slavonskih staleža/1756.–1790.)', u: Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara. (Institut za povijesne znanosti Mađarske akademije znanosti, Hrvatski institut za povijest. Budimpešta, 2015).
Horn G, Le Compromis De 1868 Entre La Hongrie Et La Croatie. Et celui de 1867 entre l’Autriche et la Hongrie, etude historique et critique. (Paris, 1907).
Jászi V, Tanulmányok a magyar-horvát közjogi viszony köréből. (Budapest, 1897).
Jellinek G, Die Lehre von Staaten-verbindung, (Wien, 1882).
Jellinek G, Ueber Staatsfragmente. (Verlag von Gustav Koester. Heidelberg 1896).
Jellinek G, Allgemeine Staatslehre. (Verlag von O. Haering. Berlin, 1900., 1914).
Jelušić M, ’O evoluciji ideje federalizma u hrvatskih ustavnih teoretičara’. Primjena federalnog načela i pouke ustavne reforme. Ured.: Branko Smerdel. (Pravni fakultet Sveučilišta u Zagrebu - Centar za demokraciju i pravo Miko Tripalo. Zagreb, 2007), 189.–203.
Jeszenszki B, A társországok közjogi viszonya a magyar államhoz. (Budapest, 1889).
Kelsen H, Das Problem der Souveränität und die Theorie des Völkerrechtes. Beitrag zu einer Rechtslehre. (J. C. B. Mohr. Tübingen, 1920., 1928).
Kingsbury B, Sovereignty and Inequality, European Journal of International Law, (1998), No. 9. 599.–625.
Kosnica I, ’Modernizacija putem naredbi za vrijeme banovanja Ivana Mažuranića’, Zbornik Pravnog fakulteta Sveučilišta u Rijeci, vol.44, br. 3, (2023), 607.–626.
Kosnica I, ’Odjelni predstojnici u Zemaljskoj vladi za Hrvatsku i Slavoniju (1869. – 1918.): između politike i uprave’, Zbornik radova Pravnog fakulteta u Splitu, vol. 60, br. 3, (2023), 543.–563.
Krbek I, Suverenitet, (Rad JAZU, knjiga 339, Zagreb, 1965).
Kristó Gy, ’A magyar-horvát perszonálunió kialakulása’, Tiszatáj, (Szeged, 2002), 10. sz.
Máthé G, ’Szuverenitás kérdések’, Jogtörténeti Parerga III. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 70. születésnapja tiszteletére. (ORAC Kiadó. Budapest, 2023).
Mezey B, Magyar alkotmánytörténet. (Osiris Kiadó. Budapest, 2003).
Mockle D, ’L'État de droit et la théorie de la rule of law.”, u: Les Cahiers de droit Vol. 35. No. 4. (Faculté de droit Université Laval, Québec, 1994), 651.–992.
Pálosfalvi T, ’A bánok helye a királyság kormányzati struktúrájában. Királyi hatalom és területi különkormányzat 1435 – 1526.’, u: A horvát-magyar együttélés fordulópontjai: intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra. (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Horvát Történettudományi Intézet. Budapest, 2015).
Pecze F, ’A magyarországi és horvátországi követek óvásjogától az interpellációs jogig, kitekintéssel a nyugat-európai rokonjogokra (XVII–XIX. század)’, u: Az európai alkotmánytörténet és a nyolc évszázados magyar-horvát államközösség fejlődése (1102–1918). (A Hunyadi Szövetség füzetei 10. kötet. Budapest, 2001), 93.–126.
Pliverić J, Das rechtliche Verhaltniss Kroatiens zu Ungarn. Besprechen von dr. Georg Jellinek, Professor des Staatsrechtes an der k. k. Universitat zu Wien, und dr. Josef Pliverić, Professor des Staatsrechtes an der kgr. Franz Josef Universitat zu Agram, (Agram, 1885).
Sári J, ’Magyarország kormányzati rendszerei’, u: Alkotmánytan I. (Osiris Kiadó. Budapest, 2007).
Silkenat J R, Hickey J. E. Jr. and Barenboim P (eds.), The Legal Doctrines of the Rule of Law and the Legal State (Rechtsstaat). (Springer, 2014).
Šarinić J, Nagodbena Hrvatska. Postanak i osnove ustavne organizacije. (Zagreb, 1972).
Šulek B, Hrvatski ustav ili konstitucija, (Zagreb, 1883).
Švoger V i Tvrtković T, ’Između ugrofilije i ugrofobije. Slika Mađara u Hrvatskoj od 16. do 19. stoljeća', u: Fodor, Pál ; Sokcsevits, Dénes (ur.), Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara. (Institut za povijesne znanosti Mađarske akademije znanosti, Hrvatski institut za povijest, Budimpešta, 2015).
Takács G. ured., Állambölcséleti töredék. Somló Bódog írásai és hátrahagyott jegyzetei egy megírni tervezett Állambölcseletből. (Gondolat Kiadó, Budapest, 2016).
Takács P, Az államok rendszertana és típológiája. Államelméleti elemzés. (Gondolat Kiadó. Budapest, 2023).
Tucak I, ’Globalizacija i državni suverenitet’. Hrvatska javna uprava, god. 7, br. 1, Zagreb, 2007, 139.–170.
Tucak I, (ed.), Current Problems of Legal Theory and Comparative Law, (Faculty of Law Osijek, Library of Law and Theory:1, Osijek, 2017).
Valentić M, ’O jednom pristupu državnopravnoj povijesti’. Časopis za suvremenu povijest, vol. 5. no. 1. (Zagreb, 1973), 147.–160.
Varga Sz, ’Bán vagy alkirály? A horvát-szlavón báni hatalom a 16-17. században’, u: Fodor, Pál ; Sokcsevits, Dénes (szerk.), A horvát-magyar együttélés fordulópontjai: intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra. (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Horvát Történettudományi Intézet. Budapest, 2015).
Varga Sz. i Sokcsevits D, A horvát szábor története. (Országház Könyvkiadó. Budapest, 2022).
Žigrović I, 'Hrvatsko-ugarska nagoda', u: Ivan plem. Žigrović: Hrvatski ustavni zakoni. (Zagreb, 1917).
SABORSKI SPISI, DNEVNICI, VLADINI SPISI
Magyar Nemzeti Levéltár (MNL)– Mađarski državni arhiv
Országos Levéltár (OL) – Zemaljski arhiv
Minisztertanácsi Jegyzőkönyvek (MJ) – Zapisnici Ministarskog vijeća
Képviselőházi irományok (KI) – Spisi Zastupničkog doma
Főrendiházi irományok (FI) – Spisi Kuće velikaša
Prilozi k stenografičkim zapisnikom Sabora kralj. Hrvatske, Slavonije i Dalmacije petogodišnje 1892–1897. Svezak III. Tiskarski zavod Narodnih Novinah, Zagreb, 1895.
PRAVNI IZVORI
Zakonski čl. 1. iz 1868. Sbornik zakonah i naredabah valjanih za kraljevinu Hrvatsku i Slavoniju, 1868. II. izdanje, 115.–125.
MREŽNI IZVORI
Bihari, Mihály, A modern szuverenitás elméleti alapjai Kísérlet egy funkcionalista rendszerszemléletű szuverenitáselmélet alapjainak kidolgozására. MTA Law Working Papers 2014/51. <https://real.mtak.hu/121266/1/2014_51_Bihari.pdf.> accessed 15 May 2024.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 László Heka
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
Authors retain the copyright on the papers published in the Journal, but grant the right of first publication to the Journal. Papers accepted for publication or already published in Pravni vjesnik of the Faculty of Law in Osijek may be published by the author(s) in other publications only with proper notice of its previous publication in Pravni vjesnik.
