Original scientific paper
https://doi.org/10.5513/JCEA01/21.3.2745
Búzakorpa, valamint két egytényezős probiotikum etetése nem befolyásolta a termelési paramétereket, azonban megváltoztatta a bél egyes paramétereit brojlercsirkék esetében
Nikoletta SUCH
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Animal Sciences, Deák Ferenc street 16, 8360 Keszthely, Hungary
Andor MOLNÁR
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Animal Sciences, Deák Ferenc street 16, 8360 Keszthely, Hungary
Valéria FARKAS
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Animal Sciences, Deák Ferenc street 16, 8360 Keszthely, Hungary
László PÁL
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Animal Sciences, Deák Ferenc street 16, 8360 Keszthely, Hungary
Ferenc HUSVÉTH
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Animal Sciences, Deák Ferenc street 16, 8360 Keszthely, Hungary
Ilona A KOLTAY
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Animal Sciences, Deák Ferenc street 16, 8360 Keszthely, Hungary
Mohamed Ali RAWASH
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Animal Sciences, Deák Ferenc street 16, 8360 Keszthely, Hungary
Ákos MEZŐLAKI
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Animal Sciences, Deák Ferenc street 16, 8360 Keszthely, Hungary
Károly DUBLECZ
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Animal Sciences, Deák Ferenc street 16, 8360 Keszthely, Hungary
Abstract
Kutatásunk során egy tejsavtermelő (LAB) (Lactobacillus farciminis 5x109 CFU/kg) és egy vajsavtermelő baktériumtörzset tartalmazó (BAB) (Clostridium butyricum 2.5x109 CFU/kg) probiotikum készítmény hatását vizsgáltunk önmagában, valamint búzakorpa kiegészítéssel (WB) a termelési paraméterekre és a bél néhány morfológiai tulajdonságára baromfi esetében. Ennek során 576 Ross 308 típusú napos kakast osztottunk hat kezelési csoportra, 4 ismétlésben, csoportonként
24 állatot beállítva, kukorica alapú tápot alkalmazva (C, LAB, BAB, LAB+WB, BAB+WB, C+WB). Az indító, nevelő és befejező táp búzakorpa tartalma 3, 6 and 6% volt. A 37 napos nevelés alatt mértük a csirkék testtömeg-gyarapodását, takarmányfogyasztását és kiszámításra került a takarmányértékesítés. A hízlalást követően kezelésenként 8 állat került
levágásra, majd az alábbi paraméterek vizsgálatára került sor: tripszin, lipáz és amiláz aktivitás a jejunumból, ileális hisztomorfológiai paramáterek és ileális Lactobacillus szám. Egyik kezelés sem eredményezett szignifikáns különbségeket a termelési paraméterekben (P>0.1). A BAB kezelés tendenciálisan csökkentette az emésztőenzim aktivitást. A búzakorpa kiegészítés hatására minden kombinációban nőtt az ileális kriptamélység (P=0.002), az izomvastagság (P=0.001) és
csökkent a boholy-kripta arány (P=0.037).
Keywords
búzakorpa; broilercsirke; bélegészség; Clostridium butyricum, Lactobacillus farciminis
Hrčak ID:
244298
URI
Publication date:
29.9.2020.
Visits: 1.590 *