Izvorni znanstveni članak
https://doi.org/10.5513/JCEA01/18.1.1886
Sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának vizsgálata a Tesztüzemi Rendszer (FADN) adatai alapján
Ildikó ÁBEL
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Economic Methodology and Department of Economics and Social Sciences, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16., Hungary
Nóra HEGEDŰSNÉ BARANYAI
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Economic Methodology and Department of Economics and Social Sciences, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16., Hungary
Gabriella BÁNHEGYI
; University of Pannonia, Georgikon Faculty, Department of Economic Methodology and Department of Economics and Social Sciences, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16., Hungary
Sažetak
A tanulmány célja a hazai sertéstartás vizsgálata, különös tekintettel az gazdaságok eszközellátottságára, a tárgyi eszközök összetételére, az értékcsökkenés volumenére, a bruttó és a nettó beruházások és az igénybe vett támogatások nagyságára. A kutatás alapján megállapítható, hogy az egyéni gazdaságok kedvezőtlenebb helyzetben voltak, hiszen a beruházások értéke csak 2012-től haladta meg az értékcsökkenést, azaz a fejlesztést nem szolgálták. Ezzel szemben a gazdasági társaságok beruházási tevékenysége növekvő tendenciát mutat, mivel a támogatások nyújtotta lehetőségeket jobban ki tudták használni. Még akkor is igaz ez, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a vizsgált időszak utolsó évében már az egyéni gazdaságoknál is emelkedett a beruházási támogatások igénybevétele. Atársas gazdaságoknál az egy évet meghaladó, nagyobb volumenű ingatlanberuházások voltak a jellemzők, az egyéni gazdaságok pedig inkább a gépés a tenyészállat-beszerzést részesítették előnyben. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált időszak alatt az 50 alatti számosállattal rendelkező sertéstartók a tenyészállat-állomány növelésére törekedtek, emellett csökkenő ingatlan- és gépberuházás volt jellemző rájuk. A közepeseknél (50–150 számosállat) a helyzet már nem volt ilyen egyértelmű, 2010-ben a tenyészállat-, 2011-ben az ingatlan-, 2012-től pedig a gépberuházások voltak a meghatározók. A 150 feletti számosállattal rendelkező gazdaságoknál az első két évben a tenyészállat-beszerzés, az utolsó két évben pedig az ingatlanfejlesztés dominált. A nettó beruházások értéke a kis és közepes vállalkozások esetében is negatív volt, fejlesztéseik elmaradtak, az eszközök folyamatosan elhasználódtak, pótlásuk nem valósult meg. A fejlesztések megvalósítására a vizsgált időszakban leginkább a „nagy” gazdaságoknak volt forrásuk, valamint a beruházási támogatások nyújtotta lehetőséget is egyértelműen ők tudták kihasználni. Megállapítást nyert, hogy az alacsony állatlétszámmal rendelkező vállalkozások esetében nem vagy csak alig beszélhetünk tárgyieszközfejlesztésről. A nagyobb állatállományú sertéstartók már megvalósítottak ugyan beruházásokat, de az későbbi vizsgálat tárgyát képezhetné, hogy ezek a fejlesztések az innovációt, az állatjóléti előírások betartását vagy egyszerűen a kapacitásbővítést szolgálták inkább.
Ključne riječi
beruházás; beruházási támogatások; értékcsökkenés; sertéságazat; tárgyi eszközök
Hrčak ID:
178349
URI
Datum izdavanja:
24.3.2017.
Posjeta: 1.575 *